Lenkovics Ildikó 1949. szeptember 16-án született Szamossályiban. Általános iskolai tanulmányait is e településen kezdte el, majd Nyírbátorban fejezte be. Később gimnáziumi tanulmányait a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban folytatta. Értettségi után a reáliák iránt végtelen fogékonyságot tanúsítva a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem kémia-fizika és pedagógia szakára vezetett útja, ahol kiváló eredménnyel végzett 1973-ban. 1984-ben szerzett doktori fokozatot.
A Nyíregyházi Egyetem jogelőd intézménye a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Pedagógia Tanszékének az 1973/74. tanévben lett oktatója, ahol egészen nyugdíjba vonulásáig tanárnemzedékek egész sorát tanította a tanári mesterség didaktikai, oktatáselméleti alapjaira. A logikának, mint tudományos diszciplínának a képzésben történő alkalmazásában elévülhetetlen érdemei voltak. Az intézményhez való kötődését és lojalitását 2003-ban 30 éves jubileumi oklevéllel ismerte el a főiskola akkori vezetése. Szorgalma, kitartása példaértékű volt nem csupán oktató és képző tevékenységében, hanem a pedagógiai kutatások terén is. Meghatározó szereplője volt az egykori Pedagógia Tanszék által végzett olyan nagymintás kutatásoknak, mint a 2005-ben az iskolai lemorzsolódás vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 2006-ban a környezeti nevelés lehetőségeit ugyancsak a megyében feltáró mérésnek, elemzésnek. 2010-ban a HURO program keretében „Didaktikai visszacsatolás” címmel Szabolcs-Szatmár-Bereg és a romániai Szatmár megyében nemzetközi összehasonlító kutatásnak volt szervezője és vezetője. A kutatások eredményeiből számos kiadvány, publikáció és hallgatói segédanyag született, valamint a tapasztalatokról külön szekcióüléseken számolt be az Országos Neveléstudományi Konferenciákon.
2010-ben kezdte meg nyugdíjas éveit, azonban óraadóként egészen 2019-ig oktatott az egyetemen, az Alkalmazott Humántudományok Intézet kötelékében, mint főiskolai docens. Szívesen vállalt feladatokat elsősorban a pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szakon, amely során a szakvizsgázó kollégák is meggyőződhettek szakmai igényességéről, alaposságáról. A sokirányú elköteleződés, az aktivitás a nyugdíjas éveinek is meghatározó eleme maradt. Szívesen foglalkozott kertjének gondozásával, növényei ápolásával, de rendszeres látogatója volt városunk kulturális rendezvényeinek, és aktív tagja volt a szűkebb lakóhelyi környezetében működő klubnak is.
2024 szeptemberében egy váratlan és véglegesnek tűnő hirtelen jött betegség vetett véget ennek a szorgalommal és kitartással teli életútnak.
2024. december 2-án 15 órakor búcsúznak tőled barátaid, kollégáid, tanítványaid a Korányi úti ravatalozóban!
Nyugodj békében Ildikó!